Közlési útmutató

Útmutatás a Létünkben való közléshez

A Létünk elsősorban bölcsészet- és társadalomtudományokkal foglalkozó tudományos lap, mivel ez az egyetlen ilyen vajdasági magyar nyelvű lap, ezért más tudományterületekről is vár írásokat. Elengedhetetlen kritérium az írások tudományos és eredeti volta. Ezenkívül a friss könyvek bemutatását, recenzióit is nagy figyelemmel várjuk.
Kérjük szerzőinket, hogy a Létünkbe a Harvard típusú hivatkozást, azaz a HARVARD STYLE MANUALT alkalmazva juttassák el írásaikat:

A HARVARD STYLE MANUAL FŐ JELLEMZŐI
Ennek a hivatkozási módnak jellegzetesen nincsenek láb- és végjegyzetei. A hagyományos hivatkozási mód lábjegyzetben, vagy végjegyzetben adja meg magyarázatait és hivatkozásait. Ezzel szakított a Harvard típusú hivatkozás.
MAGYARÁZATOK
A Harvard-féle módszer azt kívánja meg, hogy a magyarázó jegyzetek a fő rész, a textus részei legyenek. Azaz, a szerzők ne írjanak magyarázó lábjegyzeteket. Például: Egyébként XY kamaszkorában verseket írt. Ez a hagyományos írásmódban akár lábjegyzet is lehet. A Harvard-féle módszerben azonban a szerző alkotás közben eldönti, hogy a példamondatot ebben a formában illeszti-e a főszövegbe, vagy még fűz magyarázatot a leírtakhoz, kibőviti azt, esetleg egy bekezdéssé fejleszti. Ugyanakkor úgy is dönthet, hogy ez annyira mellékes információ, hogy szükségtelen a szövegben szerepelnie, mert csak hosszabbá és körülményesebbé tenné azt.
HIVATKOZÁSOK
Ami a hivatkozásokat illeti, ebben a Harvard-módszer egészen más: alapesetben a hivatkozás a főszövegben van (KOESTLER 142), vagyis a szerző vezetékneve csupa nagybetűvel és a hivatkozott oldalszám. Ez elégséges információ az olvasónak, hogy az irodalomjegyzék alapján tudja, hogy az idézett hely a következő: KOESTLER, Arthur: Alvajárók. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1996. (a szövegből pedig láthatja, hogy az idézet a 142. oldalon található). Viszont ha a cikk/könyv nem érdekli annyira az olvasót, akkor könyedén tovasiklik az idézeten. Másrészt, az idézett rész után közvetlenül jön a forrás megnevezése, ezért nem kell a lábjegyzetek, sőt a végjegyzetek között bolyongani. Ha egy szerzőtől több mű is szerepel az irodalomjegyzékben, akkor az év hozzáadásával tájékoztatjuk az olvasót, hogy melyből idézünk: (KOESTLER 1996: 142), illetve (KOESTLER 2000: 352). Ebből az olvasó tudja, hogy melyik hivatkozás melyik forrásra mutat: 1. a (KOESTLER 1996: 142) továbbra is ide: KOESTLER, Arthur: Alvajárók. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1996 (a szöveg pedig a 142. oldalra); 2. a (KOESTLER 2000: 352) viszont a KOESTLER, Arthur: Szellem a gépben. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000 (a szövegből pedig, tudjuk hogy a 352-es oldalról van szó).
IRODALOMJEGYZÉK
A szerzők vezetéknevét mindig csupa nagybetűvel írjuk.
Kérjük a szerzőinket, hogy tartsák be ezt a néhány egyszerű szabályt, hogy a lap munkatársai könnyebben dolgozhassanak, és az írások mielőbb közlésre kerüljenek.
A hivatkozásokról az alábbiakban is lesz szó.

1. A szerzők figyelmében ajánljuk, hogy munkáikat a letunk@forumliber.rs e-mail címre küldjék, vagy esetleg a főszerkesztő, dr. Mészáros Zoltán címére: mzolta3@gmail.com.


A SZERZŐK ADATAI

2. A közléskor szükséges adatok a következők: titulus, akadémiai fokozat(ok); család- és utónév; beosztás(ok), munkahely(ek); e-mail. Ezek megjelennek a Létünkben. És ezeket szíveskedjenek a munkájuk címe fölé begépelni.
3. A szerkesztőséggel való kapcsolat érdekében a levelezési címre és telefonszámra is szükség van, egyrészt a gyors kommunikációhoz, de a majdani tiszteletpéldányok postázásához is. Ezt, a többi adattal, külön dokumentumban csatolmányként küldjék el, lehetőleg a munkáikkal együtt, ugyan abban az e-mailben. A csatolmány megnevezése legyen a szerző neve, és a település ahol a szerző jelenleg él.
4. Az adminisztrációhoz elengedhetetlen külön dokumentumban szereplő adatok tehát a következők: titulus, akadémiai fokozat(ok); család- és utónév; beosztás(ok), munkahely(ek); levelezési cím; telefonszám, e-mail.


A BEKÜLDÖTT SZÖVEGEK KÍVÁNATOS JELLEMZŐI

5. A szövegeket doc vagy docx formátumban, e-mailben, csatolmányként várjuk.
6. Minden tanulmánynál szükséges a rövid, magyar nyelvű TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ (ABSZTRAKT) 100–500 szó terjedelemben. Az összefoglaló (absztrakt) röviden tájékoztat a cikk tartalmáról. Ez lehetővé teszi, hogy az olvasó gyorsan és pontosan felmérje, mennyire fontos számára a cikk. Az összefoglaló ismerteti a kutatás célját, módszereit, eredményeit és a következtetést. Ha szükséges, akkor az összefoglaló legyen strukturált, hogy kiemelje a tanulmány egyes fontos részeit. Az összefoglaló a szerző neve és a tanulmány címe után következik.
7. A tanulmányoknál LEGALÁBB ÖT KULCSSZÓT ADJANAK MEG, de lehetőleg ne legyen több tíznél. A kulcsszavak kifejezések és szókapcsolatok, amelyek a legjobban rávilágítanak a tanulmány tartalmára, hasznosak az indexálás és a keresés szempontjából is. Törekedni kell arra, hogy a legvilágosabb és a leginkább használt szavak legyenek a kulcsszavak. A kulcsszavakat minden olyan nyelven meg kell adni, amelyeken összefoglaló (absztrakt) is íródott.
A kulcsszavak helye közvetlenül az összefoglaló (absztrakt, rezümé) után van.
8. A szövegeket kérjük Times New Roman betűtípussal beküldeni, 12 pontos betűméretben.
9. A táblázatok, az ábrák leíró szövege, a lábjegyzetek és az irodalomjegyzék esetében a betűnagyság 10 pontos legyen.
10. Egy publikációnál az ideális karakterszám 34 000. Ez nagyjából 12 oldal. Ha egy rövid cikkről van szó, amely eleget tesz a tudományos ismérveknek, akkor akár 10 000 leütéses cikkeket is közölhetünk, viszont a jóval hosszabb (50 000 leütés feletti) cikkeket kettéválaszthatjuk, folytatásban közölhetjük.
11. A szövegszerkesztés során nincs szükség technikai eljárásokra (tabulátorok és betűközök alkalmazása) a térközök kialakítására: helyettük a behúzást, illetve a táblázatok használatát ajánljuk. Minden más technikai eljárással hátráltatnák a tördelő munkáját.
12. A táblázatok szerkesztésekor vegyék figyelembe a Létünk eddigi gyakorlatát, mintáit és a rendelkezésre álló laptükör méretét.
13. Kérjük a szerzőket, hogy az ábrákat, diagramokat ne illesszék a szövegtestbe, hanem mellékletként, a beillesztés helyének pontos jelölésével küldjék el.
14. A sorok száma másfeles sorközzel oldalanként legfeljebb harminc. A szövegben ne szerepeljenek indokolatlan sorkihagyások.
15. A szerző nevét a következő módon közöljük: A VEZETÉKNÉV csupa nagybetű, a keresztnév normál betűtípus.
16. A dolgozat címét FÉLKÖVÉR NAGYBETŰ formájában közöljék. Ez a szöveg elején áll középzárt helyzetben. A dolgozat főcíme a tudományos jelzet, illetve az angol és szerb nyelvű cím beillesztése miatt nem lehet egysorosnál hosszabb, s kérjük szerzőinket, hogy mellőzzék az alcímeket.
17. A közcímek írásmódja: NAGYBETŰ.
18. A szövegeket – indokolt esetben – a decimális rendszer segítségével tagolhatják (a szakaszt nyitó bekezdés elejére illesztett arab számokkal: 1., 2., 1.1., 1.2. stb.).


A RECENZIÓK

19. A recenzió címe és a bemutatott könyv címe nem egyezhet meg. A Szemle rovatban közölt recenziókhoz és ismertetőkhöz nem járul sem összefoglaló, sem kulcsszavak. Könyvrecenzióknál az ismertetett könyv adatait az első bekezdésben közöljük.

ÍRÁSOK A KONFERENCIÁKRÓL

20. A konferenciabeszámolók esetében a szövegegész tájékoztat a rendezvény jellegéről, adatairól. A szövegen belül a könyv- és kiadványcímeket dőlt (italic) betűvel emeljük ki. Semmilyen más kiemelést nem alkalmazunk.

HIVATKOZÁSOK

21. A szövegközi hivatkozások esetében a Harvard Style Manualt használjuk, vagyis zárójelbe tesszük a szerző nevét és a könyv megjelenésének az évét. Pl.:
a. (IMRE 1996).
b. Amennyiben csak egy részére hivatkozunk: (IMRE 1996: 33–40).
c. Többkötetes mű esetében: (GYŐRFFY 1.: 37–159).
d. Az adott szerzőtől több, azonos évből származó felhasznált mű esetén: (SZEGEDY-MASZÁK 1980a), (SZEGEDY-MASZÁK 1980b: 30).
22. A tanulmány végén az irodalomjegyzékben közöljük az idézett könyvek teljes könyvészeti adatait.
23. Az irodalomjegyzékben csak a hivatkozott szakirodalom szerepeljen a következő formában: Szerző: Könyv címe. Kiadó, Város, Év.
a. Amennyiben több szerzője van a könyvnek, a szerzők nevei ábécé sorrendben álljanak.
b. Ha gyűjteményes könyvről van szó, akkor a következőképpen járunk el: Szerző: A tanulmány címe. = Szerkesztő neve (szerk.): A könyv címe. Kiadó, Város, Év, a könyvrész első és utolsó oldalszáma.
d. Amennyiben valamelyik adat hiányzik, akkor azt a következőképpen jelöljük: ha a kiadás helye hiányzik (h. n.); ha a kiadó hiányzik: (k. n.); ha a kiadás éve hiányzik (é. n.).
e. A közismert és a szerző által gyakran hivatkozott kiadványoknak széles körben elterjedt rövidítéseit is használhatjuk: ÚMIL (Új Magyar Irodalmi Lexikon), MNy (Magyar Nyelv), ItK (Irodalomtörténeti Közlemények), ÉKsz (Magyar értelmező kéziszótár) stb. Az irodalomjegyzék végén azonban ezeket a jelzéseket is fel kell oldani.
24. Amennyiben folyóiratokra hivatkozunk, ennek a formája a szövegben: (NÉV oldalszám). Az irodalomjegyzékben pedig: Szerző: A cikk címe. = Folyóirat, (évfolyam – nem kötelező) dátum (amennyiben napilapról van szó), szám, a cikk első és utolsó oldalszáma.
25. Internetes hivatkozáskor a szövegben a szerző nevét kell megadni, az irodalomjegyzékben pedig a honlap címét, a címsort, és a megtekintés időpontját is (pl.: Szerző: A cikk címe. = Honlap címe, URL: http://címsor (utolsó megtekintés dátuma)).
26. Amennyiben egy folyóirat, könyv része vagy egésze jelent meg digitális formában, akkor az eredeti megjelenés adatait kell megadni, amihez az internetes megjelenését is csatoljuk.
27. Az egyes szakirodalmi tételek az irodalomjegyzékben szerző szerinti betűrend alapján, azonos szerző munkáin belül pedig időrend szerint követik egymást.
28. Kérjük a szerzőket, hogy végjegyzeteket egyáltalán ne alkalmazzanak, lábjegyzeteket is csak indokolt esetekben (magyarázó lábjegyzet), a lábjegyzetek ne tartalmazzanak szakirodalmi hivatkozásokat!

KÉPEK, ILLUSZTRÁCIÓK

29. A szerzők csak jogtiszta képeket küldjenek, olyanokat amelyeket nem terhel szerzői jogdíj.
30. A képek forrását ugyan olyan pontosan meg kell jelölni mint a hivatkozások forrását.
31. A saját fotónál is megjelölni, hogy a szerző fotója, a felvétel dáumát, vagy a hozzávetőleges dátumot közölni.
32. Az ábrákon szereplő szöveges részeket fordítsák le magyarra, vagy adják meg jelentésüket az ábra alatt.